Hiba
  • "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot get "Szombathely" woeid in module "mod_sp_weather".

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

A húsvéti népszokásokból

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe: ekkor Krisztus kereszthalálára és feltámadására, azaz az emberek isteni megváltására emlékezik a keresztény világ. A népi vallásosságban a húsvéti ünnepkör tágabb értelemben a nagyböjttel, szűkebb értelemben a nagyhéttel kezdődik és pünkösdig tart.
A böjtben a katolikusok nemcsak a péntekenkénti hústól való tartózkodással, hanem lelkileg is készülnek húsvétra: ennek egyik módja a péntekenként, némelyeknél a minden nap elmondott archaikus népi imádság valamelyike. Országosan a legelterjedtebb archaikus imádság a „Mária álma”. De a Vas megyében szinte általánosan ismert Fehér rózsa, Mária kezdetű ima is a szenvedéstörténetet idézi fel. Egy döröskei változata eképp mondandó.

Fehér rózsa Mária,

Gyönggyel gyökerezik, arannyal bimbózik.

Kitekinték napkeletre, ott látom az anyaszentegyházat,

Kívül aranyos, belül kegyelmes.

Ott mondanak hétszer hét szentmisét.

Ott hallgattam szerelmes szent fiammal, az ártatlan Jézusommal.

Egyszer elkapják mellőlem a kegyetlen zsidók.

Keresem utcákról utcákra.

Előtalálom szent Lukács evangelistát.

Kérdem tőle: Nem láttad az én szerelemes szent fiamat, az ártatlan Jézusomat?

Ó anyám, szép Szűz Máriám, menj el a magas Kálvária hegyére,

Ott vagy egy magas keresztfa, arra vagyon fölfeszítve,

vasdárdákkal nyitogatják, ecettel, epével itatják, tövissel koronázzák.

Ó anyám, szép Szűz Máriám! Menj el a fekete föld színe alá,

Az Ádám magvai közé, hogy kiáltsad, hirdessed.

Aki ezt az imádságot lefektében fölkeltében elimádkozza, hét halálos bűne megbocsáttatik. Amen

A nagyhét bevezetése virágvasárnap: az ekkor szentelt barkából még a közelmúltban is több vasi családnál az egészség érdekében mindenki megevett egy-egy szemet, s a számos állatok is kaptak belőle; emellett egy ágat a szántóföld végébe is leszúrtak a jó termés érdekében.

A nagyhétszertartásai nagycsütörtökön kezdődnek: általános szólás, hogy „a harangok Rómába mennek”, amikor a szenvedéstörténet megélésre készülve elnémulnak a harangok, csengők. Emiatt a feltámadási körmenetig az idő jelzéséhez és a templomba híváshoz kereplőket használnak: több vasi faluban fiúk csoportja jár utcáról utcára kerepelve.

Elsősorban a német, a szlovén és néhány horvát településre jellemző, hogy nagyszombaton húsvéti örömtüzet gyújtanak a falu határában.

A tojás, általános termékenység-szimbólum. A kettős születést, az újraszületést jelképezi. A keresztény jelképiségben ahogy a tojást feltöri a benne fejlődő élet, az abból kikelő csibe, úgy nyitotta fel Krisztus a sírját.

A barokk kori kisszentképeken a húsvéti tojás és a feltámadt Krisztus – például az Isten Báránya motívummal – már együtt jelent meg.

(A tojás díszítése azonban ennél sokkal régebbi: már az egyiptomiaknál ismert volt.)

A legkorábbi tojásfestésről Vas megyéből való az első írott forrás. 1767-ben az úrbéri kilenc pontok összegzésekor a hermániak elmondták, hogy régebben viaszolt, festett tojást adtak, de most a korábbi dupláját festetlenül: „mivel sem viaszat, sem szinezőt nem kaphatun”

Írott tojásnak is nevezik az ilyent, amelyiket olvasztott viasszal „írnak”, „viaszolnak”.

A gicével, írókával rajzolt díszítmények között szerepelhet: tárgy (grábla, borona, hordó, stb.), növény (pl. uborkamag, virágozás) állat (bárány, nyúl, csirke, stb.), emberalak.

Ha a motívumokat éles szerszámmal kotorják a tojásra,, vakart, kotort, karcolozott tojások készülnek. E technika míves mesterei a gencsiek és a gyöngyösfalusiak, akik néha politúrozást is alkalmaznak. További díszítési technikák lehetnek még: a batikolás, a maratás, a horgolás, a gobleinezés, a gyöngyhímzés, a szalmarátét, a patkolás és a tojáshéj áttörése.

A hímestojásra évszámok, köszöntő szövegek is kerülhetnek.

Horváth Sándor

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Legfrissebb

Legnépszerűbb