A királyné kedvelt szórakozása volt a hajtóvadászat, s egy szarvas hajsza után betért egy sugárúti (ma Andrássy út) fogadóba, s egy pohárból sert ivott. A fogadós azonnal félretette a poharat, talapzatot és fedelet készíttetett hozzá, és a következő feliratot gravíroztatta rá: „Szarvas hajsza után szomját oltó / a királyné Erzsébet / nálam sert e pohárral ivott / Budapest sugár ut 133. / 1876. december 5-én.”
A pohár színtelen fúvott üveg, kúpos, üreges talpa csiszolt, vésett díszítéssel, testén indákkal keretezett kurzív betűkkel olvasható a fenti felirat. Talapzatának alsó és felső pereme levél- és gyöngysormintával díszített. Közöttük poncolt alapon akantuszinda fut körbe, melyből két élethű, öntött kutyafej, valamint egy ló és egy szarvas feje nyúlik ki a térbe. Nem véletlenül esett ezekre az állatfigurákra a választás. Szimbolikus utalások Erzsébet királyné szarvasvadászatára. A fedél pereme hasonlóképp levéllel és gyöngysorral díszített, mezejében nagyobb, domborított levélkoszorú. Fogójának gombja a Szent Korona kissé sematikus és pontatlan ábrázolása, ami arra utal, hogy az ötvös mester nem ismerte jól Magyarország jelképét. Ellenben megtalálhatjuk rajta jelzetét: Bécs, JCK mester. A pohár a Smidt Múzeum állandó kiállításának része.
Csizmadia Anna
A királyné és a serespohár
Mindenki ismeri Erzsébet királynét (1837.december 24.–Genf,1898.szeptember 10), becenevén Sisit, akit a magyarok királynéjaként is szokás emlegetni. Mitizált alakja rengeteg alkotás ihletője, közkedveltsége és közismertsége mit sem csorbult napjainkban sem.
Címkék:
Új hozzászólás
A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.
