Szombathelyi7

„A hajdani Római Birodalom területén több mint hatvan Iseum ismert, ezek közül – az alexandriai és Róma városi után – a harmadik legnagyobb a savariai. Műemléki szempontból is rendkívül fontos épülettel van dolgunk, hiszen Magyarországon ez volt első olyan helyreállított építmény a római korból, aminek magassága is volt. Sajnos azonban még a világhír sem volt elég ahhoz, hogy az egykori kultuszhely visszaállított formájában megmaradhasson, így negyven év elteltével mentő beavatkozásként kellett hozzányúlni – mondta Sosztarits Ottó régész, intézményvezető-helyettes.

A savariai Iseum létét Wessetzky Vilmos professzor vetette fel először 1954-ben, egy Szombathelyen tartott előadásában. Kijelentésének alátámasztására ekkor már számos adat állt a rendelkezésére, például az istennő nevével ellátott feliratos emlékek, vagy a kultusz legrégebbi ismert domborműve, az Anubisz-relief. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni az olyan nyilvánvalóan együvé tartozó épülettagozatokat sem, mint azok a nagyméretű gránitoszlop-töredékek, amelyek ördögkövek néven még a helyi néphagyományba is bekerültek. Az előadás után alig egy évvel, egy építkezés során napvilágra kerültek azok a hatalmas márványfaragványok, amelyek alátámasztották az addigi feltételezések helyességét. „1955-ben Szentléleky Tihamér vezetésével kezdődött a terület feltárása, az 1961-ig tartó ásatás során fokozatosan bontakozott ki Isis istennő savariai szentkerületének jelentős része, illetve kerültek elő azok a töredékek, amelyek Pannonia ma ismert legfontosabb szakrális leletegyüttesét képezik. A másik kutatási kampány 2001 és 2010 között zajlott. Összesen mintegy félmillió leletre bukkantak itt a szakemberek” – emelte ki Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója. „Ez az egyik legfontosabb Isis-emlékhely Európában, ezért az ókortörténet nemzetközi szakirodalmában a mai napig meghatározóak a szombathelyi régészeti feltárások eredményei” – hangsúlyozta Heinrich Zabehlicky, a Bécsi Egyetem régészeti intézetének nyugalmazott professzora. „Az egyiptomi birodalom világhatalom volt egészen Octavianus győzelméig. Bár harcban és politikailag elbukott, kultúrája mégis eljutott a Római Birodalom határvidékéig. Savariában az Egyiptomon kívüli Isis-kultusznak egy nagyon jelentős temploma bukkant elő, ráadásul egy korai időszakban, az első században, igaz, akkor még fából építették. Később fokozatosan nőtt az Iseum mérete, ami azt mutatja, hogy minden bizonnyal egyre több követője akadt ennek a vallási irányzatnak” – fogalmazott Győry Hedvig egyiptológus. Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régész szakmuzeológusa szerint a savariai Isis-kultusz megjelenését az itt húzódó Borostyánkő út nagyban elősegítette, ami nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális kapcsolatokat is előmozdította Itáliával. Másrészt a város ennek a térségnek a legkorábbi, legjelentősebb központja volt, ezért válhatott kultuszközponttá is – tette hozzá.

Puskás Tivadar polgármester köszöntőjében arról, is beszélt, hogy az elmúlt évtizedek alatt a megtalált antik templom maradványából a magyarországi múzeumi hálózat kiemelt jelentőségű intézménye lett. Ma a római vallástörténet interaktív megismertetését szolgálja a helyreállított épületegyüttes.