Szombathelyi7

Az ismét nagy számban megjelent irodalomszerető közönséget dr. Fűzfa Balázs köszöntötte. Elmondta, hogy ez az év fontos események évfordulója: 70 éve találták meg az abdai tömegsírban nyugvó áldozatok exhumálása közben Radnóti Miklós holttestét, a zsebében az azóta történelmi ereklyévé vált notesszel, benne a ceruzával írt verseivel. Bár a füzetecske nagyon rossz állapotban volt, de még olvasni lehetett az első oldalon Radnóti kérését öt nyelven: verseit juttassák el Ortutay Gyula egyetemi tanárnak Budapestre. Szerencsére a költő még korábban átadta a versek másolatait a bori táborban egyik bajtársának, aki a kevés életben maradt munkaszolgálatos egyikeként, a hazatérte után eljuttatta az illetékesnek a naplót. Az irodalomtörténész Fűzfa Balázs meghatottan mutatta meg a közönségnek a tulajdonában lévő notesz másolatát, amely a magyar irodalom olyan gyöngyszemeit is tartalmazza, mint a Hetedik ecloga, az Erőltetett menet, a Levél a hitveshez című remekműveket.

A szombathelyi irodalmi est vendége, Ortutay Tamás, aki ez év februárjában töltötte be 70. életévét. A szobrász, keramikus – Ortutay Gyula akadémikus, néprajzkutató, politikus fia – elmondta, hogy szüleit szoros kapcsolat fűzte a Radnóti házaspárhoz, és ő mindig büszke volt arra, hogy Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni a keresztanyja.

A kivetítőn családi fotókat is megmutatott a közönségnek, közben Kaszap Sára felolvasta az édesapa naplóbejegyzését a születésről és a keresztelőről.

A művész az Iparművészeti Főiskola elvégzése után nagyobb méretű, tojásdad formájú szobrok készítésével kezdte pályafutását, ami iránt elsősorban külföldön, Finnországban érdeklődtek. A 80-as évek második felében, az édesapjától örökölt vadásztöltényekből béketollakat – Peace Pen – készített, 250 vezető politikusnak küldött egy-egy tollat szerte a világban; néhány nyugati államfő írásban meg is köszönte a figyelmességét.

Ausztriában és az Egyesült Államokban tanított, majd hazatérte után – mivel mindig is ökológusként gondolkodott, szerette a természet közeli életet – létrehozta a Zöld Pont Alapítványt és egyidejűleg a budapesti Vörösmarty téren egy kis ökoboltot nyitott, ami kezdetben nagyon sikeresen működött.

Szobor- és építési pályázatokon indult, de sajnos, nem nyert, mert mindig a drága pályaművek voltak sikeresebbek.
Balatonszárszón 1996-ban avatták fel a „Szerelvényen” alkotását, az ott tragikus körülmények között elhunyt József Attila emlékművét, amelyen a költő versei olvashatók. Az anyagiakról Jancsó Miklós gondoskodott: koncertet szervezett Koncz Zsuzsa és Bródy János részvételével, a bevételét a József Attila emlékmű elkészítésére ajánlották fel.

Ortutay Tamás lelkesen újságolta, hogy Bibó István nemzetközileg kiemelkedő politikai gondolkodó (1911–79) szobrának elkészítésével foglalatoskodik; nem is egyről van szó, mivel több városban is fel szeretné állítani őket, mint mondta: „ Bibó szellemében átszellőztetjük Magyarországot…” A makettet máris sikerrel bemutatta, ihletője Bibó esszéje, „A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata”.

A szoborállításokat a Zöld Pont Alapítvány közreműködésével, könyvek, a már említett Paece Pen tollak eladásával és koncertek szervezésével szeretné fedezni.

A bensőséges hangulatú beszélgetés közben Rozmán Kristóf tanár, Kazinczy-díjas versmondó remek előadásában hallhatta a közönség Radnóti Miklós két költeményét – Születésnapi eclogácska (1942. március 24.); amelyet barátjának, Ortutay Gyulának ajánlott, valamint a Nem tudhatom című verseket.

Tátrainé Kulcsár Irén