– Egyszerű falusi családból származom. Szüleim pár hold földön gazdálkodtak. A mezőgazdaság nem volt idegen számomra. Tanulmányaim befejezése és a katonaság után az olaszfai tsz-nél kaptam munkát. Szerettem szórakozni, bálokba járni, így a fizetésem sosem tartott ki a következőig. Egyik kollégám javaslatára vettem meg egy oszkói pálinkafőzdét. Hamar kiderült, rengeteg munkával ugyan, de az akkori fizetésem többszörösét kereshetem meg. Nem sokkal később a győrvári üzemet is átvettem, így már két helyen folyt folyamatosan a pálinka. Közben bátyám tanácsára – aki Székesfehérvárra nősült, és ott egy tsz-t irányított –, gazdálkodásba is kezdtem. A területet évről évre növeltem,1992-ben pedig állami támogatással gépeket is vettem. Egy kárpótlási liciten meg- veregette a vállamat egy idős parasztember, és azt mondta:
„Te, Pista! Tudod te, mennyi 30 hektár föld? Azt meg is kell ám művelni!"
Rengeteget dolgoztam, ebben feleségem, Méhes Éva, szüleim és apósom is nagyon sokat segített. 1992-ben nősültem meg. Évát természetesen egy bálban is- mertem meg.
– Hogy tudta összeegyeztetni a napi 24 órás munkát a családdal?
– 1993-ban megszületett Richárd fiam, majd 1998-ban Csaba. Mindketten egészen pici koruktól kezdve tevékenyen részt vesznek a munkákban. Maguk döntöttek így. Meggyőződésem, hogy nem szabad kirekeszteni a gyerekeket a családi vállalkozásból, mondván, hogy még kicsik hozzá, mert ha mással kezdenek foglalkozni, később ez már nem érdekli őket. Nagyobbik fiam a kereskedelmi és üzleti főiskola kereskedelmi és marketing szakán tanul Budapesten. Sokat segít a cég arculatának kidolgozásában, legújabb címkéinket is ő tervezte, de ha kell, a fizikai munkából is kiveszi a részét. Ebben a kisebbik fiunk, aki elsős a szombathelyi Premontrei gimnáziumban, élen jár. Feleségem jobbára a cég adminisztrációs ügyeit intézi, szervezi a rendezvényeinket, de korábban volt, hogy felváltva főztük a pálinkát. Ma 25 embernek biztosítunk munkahelyet.
– Az országban 109 kereskedelmi főzde működik, ön a győrvárit az első húsz közé fejlesztette. Nem érezte kockázatosnak a befektetést?
– Mindig az új lehetőségeket keresem. Ha első vagy valamiben, akkor nagyobb lehet a siker, de természetesen a kockázat is nagyobb. Fokozatosan építettük fel a vállalkozásunkat. Ha elértük a kitűzött célokat, mindig újabbak jöttek – ez motivált. Maximalista vagyok, amit csinálok, azt jól akarom tenni. Megtöbbszörözi az erőmet, ha bizonyítanom kell.
– Ezért ültetett például kajszibarackot, vagy vágott bele a búzavetőmag-termelésbe?
– Igazán jó pálinkát érett, minőségi gyümölcsből lehet főzni. Az alapanyag egy részét vásároljuk, egy részét viszont mi termeljük. Vilmoskörte- és kajszi ültetvényünk 14 hektáros. A mi vidékünkön a savanyú talaj nem kedvez a baracknak, de úgy gondoltam, a föld pH-értékét a fajta igényéhez igazítom. Büszke vagyok arra is, hogy a régióban elsőként alakítottuk ki a termésbiztonságot szolgáló öntöző- és fagyvédelmi rendszert a gyümölcsösben.
– 2006-ban a megyében elsőként szerezte meg a Győrvári Pálinkafőzde a kereskedelmi engedélyt. Miért vágtak bele?
– Magyarországon komoly hagyományai vannak a pálinkafogyasztásnak. Korabeli feljegyzések aqua vitae-nek, élet vizének nevezik. A második világháború után viszont háttérbe szorították a gyárakban előállított kommersz szeszek, amelyek aromával ízesített finomszeszből készültek. 2008-tól törvény szabályozza, hogy csak a hazánkban termett, 100%-os gyümölcstartalmú, színező-, ízesítő- és édesítőanyag-mentes, minimum 37,5 alkoholfokos italt lehet pálinkának nevezni. Nem volt könnyű elfogadtatni a piaccal a kommersz szeszek a minőségi pálinkát, amely 2004-től hivatalosan is hungarikum. Ma már a pálinka méltó ellenfele a híres külföldi tradicionális tömény italoknak. A Vidékfejlesztési Minisztérium egy tanulmányt készíttet, miként lehet a magyar pálinka világmárka.
– Ön számos szakmai szer- vezet tagja és vezetője. Miért vállal közéleti szerepet?
– Mindig is szerettem csapatban játszani. A társadalmi megbízatások ugyan a családi vállalkozástól vesznek el időt és energiát, de számomra mégis fontos, hogy a szakmai szervezetekben közösen hozzuk meg a jó döntéseket.
| Birkás István Született: Szombathely,1967. november 19. Végzettség: növénytermesztő és növényvédő 1990-től bérfőzéssel, 2006-tól kereskedelmi főzéssel is foglalkozik. Családjával 600 hektár szántót 14 hektár gyümölcsöst művel. Nős, két fiú édesapja. Szakmai tevékenysége: • A Magyar Pálinka Lovagrend tagja • Az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend tagja • A Kisüsti Pálinkafőzők Országos Egyesületének elnöke • A Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke Szakmai díjak: • 2000-ben „Ifjú Gazda” • 2001-ben „Aranykoszorús Gazda” • 2011-ben „Gasztronómiai Arany Diploma” • 2011-ben „Év vállalkozója” • 2012-ben a Fehérasztal Lovagrend nagy ezüstkeresztje • 2012-ben Magyar Gazdaságért Díj • 2014. január 22-én Szombathelyen a Kultúra támogatásáért díjban részesült. |
