Hiba
  • "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot get "Szombathely" woeid in module "mod_sp_weather".

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

Ötven éve volt a nagy szombathelyi árvíz

2015-04-12, 11:40
   |   Kategória: Tér-Kép
1965. április 22-én reggel árvízre ébredt a város. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső hatására egyszerre lépett ki medréből az Arany-, a Gyöngyös- és a Perint-patak, jelentős elöntést okozva a városban és környékén. Szombathely utcáin víz hömpölygött, házak dőltek romba, családokat kellett kitelepíteni. Az árhullám két nap alatt levonult, súlyos károkat hagyva maga után. Ez volt a város történetének legnagyobb árvize.
Fotó: Kaczmarski Béla
Fotó: Kaczmarski Béla
Szombathely múltja, jelene és jövője elválaszthatatlanul összefügg a várost átszelő vízfolyásokkal. A vízrendszer része a Gyöngyös-patak, mely Ausztriában ered. A Gencsapátiban kiépített árapasztó műtárgy segítségével a Gyöngyös-műcsatornára és a nagyvízi Sorok-Perint vízfolyásra ágazik szét. Mindkét vízfolyás Szombathely belterületén halad keresztül. A Sorok-Perint jelentős jobb parti mellékága az ugyancsak Ausztriában eredő Arany-patak.

Az 1965. évi áprilisi árvíz április 20-án az éjszakai órákban kezdődött. 110-120 mm közöttire becsülhető területi átlagú eső okozta, mely másfél-két napig tartott.

Gaál Ferenc, a vízügyi igazgatóság nyugalmazott igazgatója így ír az akkori Vas megyei helyzetről: „Felvetődik a kérdés, hogy 1965-ben, az akkori időkben, milyen is volt a megye árvízvédelmi helyzete és felkészültsége. A 20. században Magyarország két világháborúban is részt vett és vesztesként került ki ezekből a háborúkból, óriási személyi és anyagi károkkal, sőt területének kétharmadát is elvesztette. A világháborúk velejárója, hogy az infrastrukturális építkezések szünetelnek, így az árvízvédelmi töltésépítések is. A háborús károk helyreállítása megelőzött minden árvízi fejlesztést… A megye területén országos védvonal csak a Rába mellett volt, másutt nyílt árterek voltak… A 20. század árvize 1965-ben ilyen felkészültség mellett érkezett meg…”

Az 1965. évi árvizekről beszélve meg kell említeni, hogy április és szeptember között nyolc árhullám vonult le, melyek közül az áprilisi első árhullám okozta Szombathelyen az emlékezetes károkat. A nyolc árhullám csapadékait ciklonáris melegfrontok okozták. A csapadék zöme a déli irányból közeledő front esetében mind a magyar, mind az osztrák vízgyűjtőn négy-öt órán belül egyszerre hullott le.

A megyét egy minden korábbinál nagyobb árhullám érte el, így a legfőbb feladat az volt, hogy a mentést minél szervezettebben és gyorsabban végezzék a védekező tanácsok. A vízügyi igazgatóság a Megyei Árvízvédelmi Bizottságba szaktanácsadót delegált, így sikerült a kezdetben egymástól függetlenül intézkedő szerveket egységes irányítás alá helyezni és a katonaságot igénybe venni. A védekezésben részt vett a lakosság, a munkásőrség és a karhatalom is. A mentési és a kiürítési munkákat a tanácsi szervek, a műszaki jellegű védekezési feladatot pedig a vízügyi igazgatóság irányította.

Az első árhullám a Rába összes völgye közül a Gyöngyös-Sorok-Perint völgybe hozta el legkorábban a veszélyt: 22-én hajnali három órakor a Gyöngyös patak Lukácsházán már kilépett a medréből és néhány házat elöntött.

Az igazgatóság vízkárelhárítási naplójában szereplő bejegyzések alapján a három nap kronológiája az alábbiak szerint alakult:

- az országhatár feletti mintegy két kilométerre lévő Rattersdorf település vízmércéjén 21-én reggel hat órakor meredek vízszintemelkedés kezdődött

- az öt kilométerrel lejjebb lévő kőszegi vízmérce 21-én 16 órakor óránkénti 14 centiméteres emelkedő értékkel áradást jelzett

- 22-én reggel 6 órakor Kőszegen az egyik üzemi zsilipet nem lehetett felhúzni, az ár a zsilipet megkerülve a város felé húzódott, a strandfürdőn keresztül negyven centiméteres vízoszloppal folyt a Rákóczi utcában és a posztógyár irányába

- ugyanekkor Torony és Olad között az Arany-patak is kilépett a medréből

- 7 órakor Oladon a posta előtti gyaloghíd összedőlt, az Arany-patak perinti torkolata körül kilépett a medréből, a Haladás pálya környéke egyetlen összefüggő víztükörré változott

- 8 óra körül a tanárképző főiskola melletti Perint-szakaszon partszakadások kezdődtek, melyek a kétoldali járdát és az utcákat veszélyeztették

- Gencsapátinál a Gyöngyös 9 óra körül megtámadott egy gépjárművek által kimélyített földutat, 10 óra körül elöntést okozott a takarógyár egyes üzemrészeinél

- Rattersdorfnál 12 órakor kezdődött meg a tetőzés, és öt-hat órán keresztül tartott, az országhatárnál lévő szűk völgyben teljes szélességben jött az ár a felhagyott kőszegi vasútvonal és a jobb parti domboldal között

- a Nemezgyári út 13 óráig még visszaduzzasztott, de akkor a víz átbukott rajta, és Kőszegen az elöntött városrészeken tekintélyes vízszintemelkedést okozott

- 12 órakor Gyöngyös lezáró zsilipjét fokozatosan megkerülte a víz, az 5 m3/s vízszállító képességre kiépített műcsatorna túlterhelést kapott

- 13 órakor Szombathely északi részén Herény és Kámon városrészeket elöntötte az ár

- Szombathely központját a Szombathely-Rohonc vasút töltése megvédte, a vízügyi igazgatóság tanácsára a töltés mentén a tanácsi védekező szervek beavatkozást végeztek, melynek eredménye másnap reggel már érezhető volt; addig azonban a töltés alatt áthúzódó kertaljai aluljárón elöntötte a víz Szombathely néhány utcáját

- a rattersdorfi hosszas tetőzés lassan Kőszeget is elérte, ahol a helyzet tovább romlott, a strand kerítése átszakadt, és az árvíz kiemelte a földből a harmincméteres medencét

- a lassú apadás 16-17 óra körül kezdődött meg, ekkor Gencsapátinál még tartott a tetőzés

- a perenyei bekötőút hídját az árvíz tutajként lebegtette

- 20 órakor Szombathelyen a kórház alagsorában lévő Vérellátó Központot szennyes víz öntötte el a Kerka-árok árvizének csatornába ömlése miatt (súlyos döntés volt: ha a Kerka-árkot elzárják, súlyosbodik Kámon és Herény helyzete, ha nem zárják el, Szombathely utcái víz alá kerülnek)

- 21 órakor a tetőzés elérte Szombathelyt, a víz szétszakította a cipőgyár előtti gyaloghidat

- megindult a hirtelen apadás, 22 órakor megkezdték a Kerka-árok elzárását

- noha Szombathelyen 22-én 23 órakor már apadás volt tapasztalható, 23.45 órakor tönkrement a volt téglagyári iparvasúti híd

- a Szombathely alatti területeken hasonlóan nagy árhullámok alakultak ki, 22-én a Gally-árok vize Szombathely és a Sorokmajor-Kisunyomi vasútállomás között, több száz méter hosszan a Körmendi úton folyt át egész éjjel.

Gaál Ferenc így foglalja össze az árvíz idején végzett védekezési tevékenységeket:
 „…Kőszegen csak mentésre volt idő, amelyben szovjet kétéltűek is részt vettek. A levonuló árhullám Kőszeg és Szombathely között a völgyet elöntötte, Gyöngyösfalu, Lukácsháza és Gencsapáti községben folyt mentés honvédségi kétéltű járművek segítségével. Szombathelyen a védekezést a város felkérésére a vízügyi igazgatóság irányította. A város védelmére a felhagyott bucsui vasúti töltést használtuk lokalizációs vonalnak, és az északi vízműnél lévő híd elzárásával a vízművet az elöntéstől megvédtük, a vízszolgáltatásban zavar nem keletkezett. A vasúti töltés Gyöngyös-hídján a víz átfolyását nem akadályoztuk meg, mert ennek lezárása után a felduzzadó víz hatására a vasúti töltés meghágásával lehetett számolni, és egy esetleges szakadás igen súlyos helyzetet teremtett volna a városban. Kámon és Herény elöntésének megakadályozására nem volt műszaki lehetőség. A védekezéssel elértük azt, hogy a vasúti töltéstől délre csak a Wesselényi utca környéke került víz alá…”

Az árvíz jelentős völgyi elöntéseket okozott a Gyöngyös-patakon, az Arany-patakon és a Sorok-Perint vízfolyás mentén egészen a Rábába történő betorkollásig. A Perint Szombathely belvárosában idézett elő súlyos károkat. A nagyvíz a Perintből átjuthatott a Gyöngyös műcsatornába, így annak mentén ugyancsak jelentős károk keletkeztek.

Az 1965. évi áprilisi árvíz Vas megyében hat halálos áldozatot követelt, és nagy anyagi károkat is okozott: 96 ház összedőlt, 1050 ház megrongálódott, 1780 családot kiköltöztettek, 28 híd összedőlt, tönkrement, 68 híd megrongálódott, 12 000 hektár szántó és 45 000 hektár rét-legelő került víz alá.

Az árvíz levonulása után megfogalmazódtak a megoldásra váró feladatok, többek között Kőszeg, Lukácsháza és Gyöngyösfalu egységes terv alapján történő bevédése, valamint annak megakadályozása, hogy a gencsapáti kiágazásánál az ár Szombathely irányába betörhessen.

2010-ben a Gyöngyös-patakon megépült a lukácsházi árvíztározó, de Torony, Sé, Szombathely és az attól délre elhelyezkedő települések (Sorkikápolna, Sorkifalud, Zsennye) árvízi védettsége az Arany-patakon létesítendő dozmati tározó megépítésével, majd a két árvíztározó összehangolt működtetésével válhatna teljes körűvé. 


Összeállította:
Engi Zsuzsanna, okl. vízépítőmérnök, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője

1 hozzászólás

  • Írta: JustWeive 2017. december 24., vasárnap Hozzászólás hivatkozás
    JustWeive

    Buy Viagra Super Active Online Kamagra Espana De La India Canadian Pharmacies Buy Viagra [url=http://costofcial.com]cheap cialis[/url] O Acquistare Beni Kamagra Amoxicillin For Cats How To Buy Bentyl 20mg Online Medication No Prescription online pharmacy Cialis Kaufen Online Buy Cialis 20mg Europe Levitra 20 Mg Prezzo http://costofcial.com - online pharmacy Cephalexin Cat Dosage

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Legfrissebb

Legnépszerűbb