Hiba
  • "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot get "Szombathely" woeid in module "mod_sp_weather".

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

Legyünk csak elég jó anyák!

2015-08-02, 10:27
   |   Kategória: Tér-Kép
Többfrontos harcot vívnak a XXI. századi anyukák, hiszen helyt kell állniuk dolgozóként a munkahelyükön és anyaként, feleségként a családjukban is, ahol gyakran ők a logisztikusok, pénztárosok, a mindenre odafigyelők, a mindent intézők. Persze, ha már belevágtak, jól akarják csinálni, ám az idejük és energiájuk nekik is véges, így gyakran lelkifurdalás gyötri őket, ha szerintük nem tudnak megfelelni. 
Tökéletes helyett bőven elegendő, ha csak elég jó anyák vagyunk – vallja Vida Ágnes babapszichológus, akihez nap mint nap anyák százai fordulnak tanácsért az interneten.

-Miben mások a mai anyukák, mint mondjuk a húsz-harminc évvel ezelőttiek?

-A mai nők átlagosan tíz évvel később vállalnak gyereket. Míg a szüleink generációja húsz-huszonöt évesen lett anya, addig napjainkban hraminc-negyven éves korban szülik az első gyereküket. Ennek oka, hogy sok esetben még keresik a megfelelő partnert, vagy előbb egzisztenciát szeretnének építeni, tanulni, dolgozni, karriert csinálni, saját lakást, autót venni. A késői gyerekvállalásnak érezhető hatásai vannak többféle szempontból is. Fizikai következménye, hogy megterhelőbb a várandósság, nehezebb a szülés, nagyobb a komplikáció kockázata. A másik fontos dolog, hogy a nők ekkor már érettebb életszakaszban vannak, és ha már ennyit készültek, vártak rá, tökéletesnek akarják megélni az anyaságukat. Minden fellelhető szakirodalmat elolvasnak, felesleges dolgokat is megvesznek, és szinte fulladoznak az internetes információ dömpingben. Sokan már a várandósságuk alatt szorongóvá válnak, legtöbbször apró, jelentéktelen dolgok miatt. Erre ráerősít a sok orvosi vizsgálat: a terhesség vége felé már kétnaponta kell járni, így mindig van miért izgulni. Miután megszületett a baba, jönnek a jó tanácsok, így csináld, úgy csináld - nem csoda, ha sok anya összezavarodik, és görcsös lesz. Persze mindannyian egészséges babát szeretnének, így valahol természetes mindez, de meg kell őrizni a rugalmasságot, e nélkül nem lehet gyereket nevelni.

-Mi miatt aggódnak leginkább a frissen szült anyukák, miről kérdeznek leggyakrabban?

-A három örök téma az evés, alvás, fejlődés. Ma már sokat tudunk a babákról, különböző táblázatok és görbék mutatják, mi a normális, de rágörcsölni, feketén-fehéren látni semmiképpen sem szabad. A babák fejlődésében nagy egyéni eltérések lehetnek. Hármas ikreknél tapasztaltam, hogy kettő már kúszott, a harmadik még csak átfordult, mégis ő kezdett előbb járni – tehát még az ikrek sem fejlődnek egyformán. Ha félévesen még nem csinálja, amit a táblázat szerint már kellene, ne essünk rögtön kétségbe. Az evés, etetés körül sok a dilemma. Az anyák gyakran teljesítményként élik meg, hogy a babájuk eleget hízik-e, és aggódnak, ha nem hozza az ajánlott dekákat. Pedig tudni kell, hogy egyévesen a lányoknak a nyolc, fiúknak a kilenc kilót kell elérnie, és a legtöbb baba el is éri. Hogy ezen belül milyen ütemben gyarapodnak, nagyon változó. Az alvás a másik kardinális kérdés. Tudomásul kell venni, hogy a babák nem úgy alszanak, mint a felnőttek. Nagyjából hathetes korban már érzékelik, hogy van nappal és éjszaka, de az alvási ciklusuk csak kétéves korban kezd hasonlítani a felnőttekére. Meg kell figyelni, mi a pici igénye, és ahhoz alkalmazkodni, ez persze sok álmatlan éjszakába kerül. Gyakori hiba, hogy az első nyikkanásra a kiságyhoz futnak az anyukák, így a baba nem tanulja meg visszaaltatni magát.

-Hogyan reagálják le a baba érkezésével járó változásokat?

-Vannak, akik törésként élik meg, hogy hirtelen kiszakadnak a megszokott életükből, a munkájukból, a baráti körükből. Ez eleinte nehéz, idő kell, hogy megszokják, ez már egy más élethelyzet. Ugyanakkor egy-két-három év otthon töltött idő alatt könnyű elmagányosodni, ha valaki erre nem figyel oda tudatosan. A párkapcsolat jellege is megváltozik, és sokakat ez felkészületlenül ér. A férfi háttérbe szorulhat, a gyerek lesz az első. Törekedni kell arra, hogy férj és feleség ne csak a hétköznapi praktikus dolgokról beszélgessen. Szervezzenek közös programokat, ez lehet akár egy séta a babával. Egy ismerős négygyermekes házaspár például heti két órát együtt pingpongozik, addig a nagyszülők vigyáznak a kicsikre. Ez az ő saját idejük, amikor kikapcsolódhatnak, és amihez ragaszkodnak. Hasonló praktikákkal megakadályozható, hogy egy házasság ellaposodjon, kiüresedjen.  

-Mennyire kapcsolódnak be az apukák a babák körüli teendőkbe?

-Vannak férfiak, akik korán megtalálják a helyüket az „új rendszerben”, és már a várandósság alatt is szorosan az anya mellett vannak, részt vesznek a vizsgálatokon – és vannak, akik később, a gyerek egy-két éves korában tanulnak bele a szerepükbe, amikor már lehet a kicsikkel játszani, beszélgetni. Hagyjuk az apukákat érvényesülni, vigyázzon ő is a babára időnként egy-egy órát, etesse, fürdesse, altassa, büfiztesse. Ez számára sikerélmény, az anyának pedig egy szusszanásnyi idő. Nem szabad azt hinni, hogy csak az anyák csinálhatják jól, az apák is egyre ügyesebbek, nyitottabbak.

-Mit üzensz a mai anyukáknak?

-Nem kell tökéletességre törekedni, az úgysem sikerülhet. Mindig lesz, amiért furdalhat a lelkiismeret. De amennyire lehet, teremtsünk egyensúlyt magunkban és magunk körül. Engedjük segíteni például a nagyszülőket. És nem baj, ha nincs mindig rend a lakásban, ha nem főzünk naponta meleg ételt. A gyereknek kiegyensúlyozott anyára van szüksége, ha anya jól van, akkor a baba is. Előbb-utóbb minden gyerek kinövi a nehéz korszakait. És ami fontos, hogy nem lehet elrontani. Nagyon ritkán vétenek olyan hibát az anyukák, amit nem lehet kijavítani. Ha kiabáltunk, idegesebbek, mogorvábbak voltunk, vagy túl szigorú büntetést szabtunk ki, azt a gyerekek elfelejtik és megbocsátják.

9 hozzászólás

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Legfrissebb

Legnépszerűbb