Hiba
  • "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot get "Szombathely" woeid in module "mod_sp_weather".

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    "Could not resolve host: query.yahooapis.com; Unknown error" in module "mod_sp_weather"

    Cannot retrive forecast data in module "mod_sp_weather".

Nyelvi babonák

2014-10-24, 00:30
   |   Kategória: Okos
Sokféle tévhit, mítosz létezik, amelynek nem sok köze van az ősi hitregékhez: számos valótlan állítás, féligazság vagy félrevezető információ kering pl. az egészséges táplálkozásról, a helyes életmódról, az internet és a média szerepéről, és folytathatnánk a sort, amelynek a végén a tudományosan meg nem okolható állítások, szabályok között megtaláljuk a nyelvvel kapcsolatos nézeteket is. 
Ki ne hallotta volna azt, hogy „és”-sel és „hát”-tal nem kezdünk mondatot? A „de viszont” használatáról is inkább lebeszélnek bennünket, ahogy az idegen szavak is a tiltott listán szerepelnek. Pedig felmérések igazolják, hogy a pedagógusok leginkább „és-sel és „hát”-tal szokták bevezetni a mondataikat, a „de viszont” is nyelvszokássá vált, az élőbeszédben egymástól szinte elválaszthatatlanok. Az idegen szavak sok esetben helyettesíthetetlenek. A magyar nyelv természetére vonatkozóan is ismerünk olyan túlzó kijelentéseket, hogy pl. a magyar csodálatos, különleges, egyedülálló nyelv.

Nincs még egy ilyen nehezen elsajátítható nyelv, mint a magyar. Ezek az állítások természetesen nem állják meg a helyüket, nehezen találnánk olyan jelenséget, amelyre nincs példa a világ több ezer nyelvében, a magyar inkább csak az indoeurópai nyelvek közt számít különlegesnek. Igaz, tömörségben nehéz velünk felvenni a versenyt, hiszen a nyelv „ragasztó” jellegénél fogva (a toldalékokat a szótő után tüntetjük fel) sok jelentésmozzanatot képes kifejezni:  például a házaiéi szóalakban a ház+a azt jelenti, hogy valakinek valamije, birtoka van, a háza+i azt foglalja magában, hogy több birtokkal rendelkezik, vagyis több háza van valakinek, a házai+é pedig azt a többletet mondja ki, hogy a házaknak is van valamilyen birtoka, például úszómedencéje, kertje stb.

Így keletkeznek/keletkezhetnének szinte kimondhatatlan hosszúságú és bonyolultságú szavaink, egy  mesterségesen alkotott példával élve: a  legeslegmegfellebbezhetetlenségeitekről, amit más nyelvek csak több tagmondattal vagy  elöljárószók segítségével, egy szóban megalkotva semmiképpen nem tudnának kifejezni.

Ugyanilyen tévhit az a közhelyként szajkolt mondás, hogy a nyelvünk romlik. Ki mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz? Rossz az, hogy pl. új funkcióban, jelentésekkel kezdjük használni a be- igekötőt: beájul, bealszik, beszól? Nem inkább gazdagodás, hogy a nyelv életerős, él, egészséges, és utat enged a változásnak, az új igényeknek, új kezdeményezéseknek? Bizonyos, hogy ugyanazt a jelenséget sokféleképpen meg lehet közelíteni.  Lehet a szlenges, laza nyelvi eszközöknek is jó a használatuk, ha megfelelő helyzetben és céllal alkalmazzuk, ha stílusos.

Sokféle norma létezik, közösségenként, kultúránként, életkorok szerint, műveltségtől függve. Még vidékenként is változik a norma. S változik az idővel, mint a szépségideálok. A nem-e tudod, meg-e jött Zrínyi korában még így hangzott: „Nem-é viperákat keblemen neveltem?” Az elmondottakból nem az következik, hogy legyünk mindenben elnézők, hanem az, hogy körültekintően járjunk el, mielőtt ítélkezünk.



Czetter Ibolya

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.

Legfrissebb

Legnépszerűbb